Helyzetjelentés – off bejegyzés

Ritkán írok személyes hangvételű bejegyzést, időnként azonban történik olyan dolog, amiről szeretném, ha minél több emberhez eljutna, mert fontosnak tartom a megosztását. 6 héttel ezelőtt Lindával (a nővéremmel) egy általános mammográfiai szűrésre mentünk, ez az éves kontroll volt, amire rendszeresen járunk. Én mentem elsőnek, mindent rendben találtak, majd bement Linda, és kijött egy papírral, amire azt írták, a mellében egy meglévő csomó szerkezetében változást látnak, és javasolják a mintavételt. Ez önmagában eléggé megijesztett minket, de természetesen elmentünk a kórházba, ahol egy vékony tűvel megszúrták a mellét. Két hét várakozás az eredményre. Ebben az időben az ember megreccsen egy kicsit, igyekszik tartani magát, kapaszkodik a pozitív gondolatokba, és próbálja hinni, hogy nem lehet OLYAN baj. Végre letelt az idő (kegyetlen volt a várakozás, próbáltuk lefoglalni magunkat mással, de nem igazán sikerült), mentünk az eredményért, ahol azt mondták, sajnos nem sikerült a mintavétel, eredménytelen lett a vizsgálat, ismételni kell. Újra megszúrták a mellét, újra mintát vettek, újabb két hét várakozás. Lin nagyon elkeseredett, mert félt az eredménytől, és nem akart újabb heteket várni, hogy kiderüljön, mit találtak a mellében, de nem tehettünk mást, vártunk. Én végig próbáltam tartani benne a lelket, nyugtattam, de őszintén szólva (így utólag bevallva) nem könnyű feladat minden nap többször elmondani valakinek, akit a világon a legjobban szeretsz, hogy minden rendben lesz, amikor marhára nem tudod, hogy minden rendben lesz-e, hiszen honnan tudhatnád. De mondod, rendületlenül csak mondod, mert mondanod kell, és mert azt akarod, hogy igaz legyen. Letelt a negyedik hét, mentünk az eredmenyért. Lint behívták a vizsgálóba, én pedig az ajtó előtt álltam, aztán meghallottam, hogy odabent kibontanak valamit, és ebből tudtam, hogy megint ismételni kell, nem sikerült az előző szúrás sem. Harmadszorra vettek mintát, ezúttal pisztollyal, hogy biztosan sikerüljön. Ez a vizsgálat sokkal jobban fájt Linnek, mint az előzőek, jobban vérzett, 24 óráig nem vehette le a kötést, melltartóban kellett aludni, véraláfutásos lett, és… És újabb idegőrlő két hét az eredményig. Ami ma lett meg. Kis csalással, mert csak holnap kellett volna telefonálnunk, de holnap Lin születésnapja van, és ahogy ma reggel ránéztem, arra gondoltam, egyszerűen nem létezik, hogy 6 ilyen hét után a születésnapján kap meg egy szövettani eredményt. Úgyhogy telefonáltam, és azt mondták, végre megvan a lelet. Az eredmény pedig jóindultú elváltozás, félévente kontrollt javasolnak. Azt hiszem, még soha, semmi nem volt ennyire hosszú, mint az elmúlt 6 hét, a félelemmel, a tehetetlenséggel, a várakozással, a borzalmas gondolatokkal, amiket képtelenség kizárni, mert bekúsznak az agyba, és nem mozdulnak onnan. De kibírja az ember, mert ki kell bírni, hiszen van, amikor úgy alakul, hogy szükségessé válik egy ilyen vizsgálat (akár a vizsgálat többszöri megismétlése), én pedig remélem, hogy mindenki olyan erős lesz, mint amilyen Lin volt, végig, másfél hónapon át. Nem titkolom, hogy ma a papírral a kezünkben anyuval együtt hárman sírtunk a kocsiban a megkönnyebbüléstől, és szerettem volna ezt a történetet megosztani minél több lánnyal és nővel, nem győzve hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontosak a szűrővizsgálatok, a kontrollálás, és az önvizsgálat. Most jól vagyunk, és határtalan boldogságot érzünk, fél év múlva pedig ott leszünk a kontrollvizsgálaton, addig viszont valahogy megpróbáljuk kizárni a fejünkből ezt az egészet, mert így utólag azért bevallom, hogy pokoli nehéz időszakon vagyunk túl. Figyeljetek magatokra és egymásra! A vizsgálatokkal kapcsolatban linkelek néhány oldalt, ahol tájékozódni tudtok.

Mell önvizsgálata 

Mammográfia – hogyan történik a vizsgálat

Biopszia/Mintavétel – hogyan történik

Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést!

És persze csodálatosan boldog születésnapot Linnek, aki nem csak a nővérem és a legjobb barátom, hanem a másik felem is. Minden túlzás nélkül. 🙂

15554724_705006963000456_96535297_n

(Túl vagyunk rajta, és mondtam, hogy minden rendben lesz, úgyhogy kérlek, ne ijesztgess többet. És bocsánat, hogy kitettem ezt a képet, de ez az egyik kedvencem, és ha megkérdezem előre, akkor biztos, hogy nem engeded meg. :D)