Mosógép

St. Anger*

Normál körülmények között ezt a bejegyzést nem írtam volna meg, de mivel már csak nevetni tudok az egészen, gondoltam megosztom, miért is ne. Szóval az úgy volt, hogy vettem egy mosógépet. Nem, ebben semmi extra nincs, nem egy űrhajóról vagy egy repülőgépről van szó, ami még érdekes is lehetne, hanem egy mosógépről, ami minden háztartásban megtalálható. Elvileg nálam is, bár az elmúlt napokban ez nem volt jellemző. Tehát elmentem, kiválasztottam, kifizettem, kifizettem a szállítást is (mert nem bírok el egy mosógépet, értelemszerűen), majd vártam. A mosógépre. Ami meg is jött. A szállítók lerakták a helyére, és távoztak. Én meg utána vettem észre, hogy a mosógép oldala be van horpadva. Oké, az én hibám, hogy elengedtem a szállítókat úgy, hogy nem vizsgáltam át tüzetesen a gépet, centiméterenként, hogy esetleg sérült-e, de mindegy, egy hibapont nekem. Semmi gond, telefon, felhívni az üzletet, elmondani a problémát, kicserélik. Igen, de nem úgy, ahogy gondoltam, mert mivel a szállítók elhagyták a helyszínt, és én ott maradtam felügyelet nélkül a mosógéppel, ez már nem az üzletre tartozott, hanem a gyártóra. Hívjam őket. Rendben, felhívtam a gyártót, közöltem, hogy valaki belefejelt a mosógépembe, és csak akkor vettem észre, amikor már elmentek a szállítók. Semmi baj, kijön egy ember, aki felméri, ír egy papírt róla, és majd ezzel a papírral menjek vissza az üzletbe, ahol vettem, majd valaki kijön a mosógépért, és közben hoz egy másikat. Napokkal későbbre kaptam időpontot, mire kijött egy tag a gyártótól, és három másodperc alatt megírta a papíromat, amivel mehettem vissza. Az üzletbe. Visszamentem, megint írtunk egy sor dolgot, végül várhattam a szállítókat a csere miatt. Ismét megérkeztek a szállítók, lerakták az új mosógépet, elvitték a régi-újat, vagyis a sérültet. Miközben cipelték ki, én megnéztem az új gépemet, ami nem úgy volt hibás, mint a másik. Sokkal jobban. A horpadás mérete szerint ebbe már ketten is belefejelhettek. Oké, rohanás a szállítók után, épphogy elértem őket, amikor is közöltem, hogy ez a gép is horpadt. Sokat gondolkoztam a dolgon, és rájöttem, nekem a horpadt géppel sem lenne bajom, de én elvileg olyat vásároltam, ami új, kifogástalan állapotban van, tehát ez így nem lesz jó. A szállítók már idegesek, akkor ők mit csináljanak? Én is ideges vagyok, mert akkor én mit csináljak? Végül megfogták mindkét mosógépet, és elvitték. Nekem nem maradt egy sem. Rendben, hívjuk az üzletet. Már finoman céloztam rá, hogy esetleg be kellene nézni a raktárba, mert valakik a jelek szerint ütik a gépeket. Nem, az nem lehet. Jó, akkor kérem vissza a pénzem, majd veszek máshol. Nem, azt sem lehet. Jó, akkor mi legyen? Telefonon vártam, amíg ellenőrizték a raktárban, hogy sérült-e a többi gép. Nem, dehogy! Csak pont az a kettő volt problémás, amit nekem hoztak ki. Jó, akkor cseréljük egy harmadikra. Megkérdezik, mikor felel meg a szállítás. Délelőtt, vagy délután. Kiválasztom, hogy délelőtt. Nem vagyok én problémás, a felkínált két lehetőségből az egyiket választottam, nem mondtam, hogy 9:32, vagy soha, olyat sem mondtam, hogy nekem tízkor kell. Csak böktem egyet, hogy délelőtt. De másnap délelőtt nem jött meg a mosógép. Hívom az üzletet, hogy hol a mosógép. Azt mondták, a szállítóknak nem jó délelőtt, majd hozzák délután. Ekkor már nem volt túl jó kedvem, és megkérdeztem, hogy akkor miért választhattam a délelőttöt. Passz, ezt senki nem tudta. Jó, akkor nem kell a gép, nem kell a szállítás, nem kell semmi, majd visszamegyek a pénzemért, amit csak úgy utalnak vissza, ha megjelenek személyesen, és bemutatkozom, mint “mosógép nélküli ember”. Nem, azt az üzlet nem akarja, kihozzák, megoldják, várjak. Miközben várok, azon tűnődöm, normális-e, hogy az üzlet, a gyártó, és a szállító száma is gyorshíváson van a telefonomban. Nem, semmi esetre sem. Jön a telefon, az üzletvezető hív, hogy elkért egy kocsit, és a szállítók helyett ő személyesen kihozza a gépet, megfelel-e? Nekem? Nekem bármi, tekintettel arra, hogy két hete kifizettem egy gépet, ami azóta sincs nálam, nem tudtam elmenni másikat venni, hiszen egyszer már kifizettem egy helyen, nekem nem kell kettő. Egy kéne. De nagyon. Úgyhogy állítólag jön a mosógép, úton van, de azért majd jól átnézem, hogy nem fejelt-e bele valaki az oldalába. Ja, és odáig még nem jutottam el, hogy működik-e egyáltalán. Köszönjük, hogy nálunk vásárolt.

Hamarosan jövök (tiszta ruhában)

xxx Laura

(a bejegyzés a ‘like’ gomb megnyomásával megosztható)

*Metallica – St. Anger